Cikkek kategória bejegyzései

Nagyisztika

Nincs ilyen szó, de akár lehetne. Létező műfaj, csak nem kapta meg ezt az elnevezést az életmód és a modell, ami egy nagyszülő tevékenységét jelenti. Valahogy nem ez hallatszik most a világból, micsoda szerepük van a nagymamáknak és nagypapáknak a gyerekek nevelésében. Nem csak gyakorlati szempontból, a jelentőségük túlmutat a hozd el – nézd át a leckét – nincs időm ma főzni síkon. Ha van nagyszülő a közelben, napi kapcsolatban a gyerekekkel, a családdal, képesek megtanítani a világot.
Kardosné Cseh Anikó Esztergom közelében él családjával, áldásos nagyszülői segítséggel neveli három kislányát. Kardos papa most is ott volt náluk, több generációval beszélgettünk.

Anikó nagyszülei ugyanezzel a napi jelenléttel segítették a családot, iskolás koráig együtt laktak, édesanyja volt a legkisebb lány egy régi világban, neki kellett otthon maradni főzni, ház körül tevékenykedni, míg a többiek a földeken dolgoztak, bekapálták a szőlőt. A szülők dolgoztak, a nagymama vitte a gyerekeket óvodába, kísérte iskolába, együtt mentek a templomba. Tőle tanult meg főzni, varrni, együtt csináltak mindent. Készítettek ruhát a babáknak, de maguknak is kötöttek, horgoltak, fűzték a fonalat, a láncszemeket egymás után. Teljesen hétköznapi teendőket láttak el közösen, nem történtek világmegváltó dolgok, de mégis, ezen múlt a világ.
– A mama belevont mindenbe, kellett répát tisztítani a leveshez, visszavarrni a leszakadt gombot, rendet tartani a babaházban – meséli Anikó. Nem olyan régen történt, abban az időben, a családoknál, ahol nem volt nagyszülői segítség, a gyerekek az utcán játszottak, mindennapos volt a vajas kenyér szindróma: akinél otthon voltak a nagyszülők, megetette valami egyszerű és gyors étellel a csapatot. Anikóéknál májkrémes kenyér szindróma volt, az volt a gyerekek kedvence.

hdr

Akkoriban nem kezdődtek olyan kis korban a különórák, nem volt ovis nyelvóra, vagy jóga, nem volt ennyire előrehozott a fejlesztés, külön matek kisiskolás korban, de persze az oktatás is másképp működött. Anikó férje délután öt körül ér haza a munkából, tudja, hogy a nagyszülők segítsége nélkül már most nem menne ilyen gördülékenyen a hétfőtől péntekig. A lányok tizennégy, kilenc és öt és fél évesek, a nagyobb már jár sportolni, a kisebbeknek is van iskolán kívüli elfoglaltság, a papa minden nap rendelkezésre áll. Képtelenség lenne a várostól távoli lakhelyről megoldani a logisztikát, ha nem segítenének napi szinten.
– Amikor az első lányom megszületett, akkor jöttem rá, hogy anyuéknak mekkora segítséget jelentett a mama. Még államvizsga előtt álltam, amikor a baba érkezett, a férjem szülei attól a pillanattól támogattak minket – Anikó a mondat közben vacsorát melegít, megöleli a legnagyobb hazatérőt, a kisebb lányok is folyton belekapcsolódnak a beszélgetésbe. Bemutatják az összes cicát tulajdonságaikkal együtt, kapok papa-teát, amit a nagypapa készít, saját gyógynövényekből. Kakukkfű vezeti az ízeket. Az öt és fél éves is tisztában van az összetevőkkel, tudja, hogy van benne zsálya, elámulok, hogy egyáltalán ismeri a növényt, a szót, és hogy teába is jó. Valami ilyesmire gondolok, hogy a nagyszülőktől tanulható az élet. Ők az a nemzedék, akik képesek meseszerűen, mégis összefüggésekben, kis lépésekkel tanítani a világra. Ha látnak egy bokrot, már mondják is, mit terem és hogy kell bánni a gyümölccsel, ha szóba kerül valami híres ember, netán király, ismét jönnek a történetek, a szájak tátva, az elme nyitva és a nagyapán keresztül megismerhető az élet.
– A legtöbb, amit én kaptam és az én lányaim is kapnak a nagyszülőktől, az a törődés és a figyelem. Nem csak egyszerűen elviszik őket a-ból b-be, de közben beszélgetnek, értékeket és ismereteket kapnak tőlük és ez megfizethetetlen – mondja Anikó. Közben a szemem sarkából látom, hogy Kardos papa az asztalnál egy túl színes és fejnehéz plüss állatot szerel, elcsúszott a lába, senki nem szólt, fogta és nekilátott a kibicsaklott végtag megjavításának. Minden nap egyeztetnek Anikóval, mi az aznapi koreográfia a gyerekek tekintetében, kiért mikor kell menni, a mama kérdezi, van-e aznap ideje főzni és ha nincs, hány főre szeretne ebédet. Ha olyan a program, a lányok bent alszanak a városban a nagyszülőknél, ha kell, versenyre viszik őket, ha a fővárosba, ott is számíthatnak a papára. Volt olyan időszak, amikor gondoltak rá, hogy igénybe veszik az Esztergomi Otthon Segítünk Alapítvány önkéntes otthon segítői szolgáltatását, de túlvészelték a nehezebb időszakot. Hetente eljártak az Alapítvány kisgyermekes anyukáknak szóló Szöszmötölő foglalkozására, ahol hasonló élethelyzetben levő anyukákkal találkozhatott. Ez a közeg is segítségére volt a gyerekekkel kapcsolatos kérdésekben.
Anikó két éve dolgozik, az ő szülei is sokat segítenek, bár ők távolabb élnek, de gyakran jönnek és a lányok is sok időt töltenek náluk. Együtt is mennek mind a hárman, de kifejezetten igénylik, hogy egyesével is lehessenek a mamánál, akár egy hétig is. Érzem újra a gyermekkornak azt az ízét, amikor csak az enyém lehetett az összes figyelem, csak én foghattam meg a kezét, csak nekem hozott reggel kiflit és csak én vehettem részt az esti kukoricadara felöntésben.
Hatalmas a kert, ebben is Anikó apósa a fő segítség, szerencsére ért mindenhez, majdnem hétezer négyzetméter, ötvennél több gyümölcsfa és konyhakert. A kislányok sorolják fel, miket ültettek és szüreteltek a papával. Anikó szerint ehhez a napi együttműködéshez kellő türelem szükséges és a problémák megbeszélése. A feladatokhoz és egymáshoz megértéssel lenni és a különböző elképzeléseket egyeztetni. Akkor mindenki jó szívvel tud segítséget adni és elfogadni.
– Látom magam is nagyiként a jövőben, bár még messze van, remélem, hogy rám is szükség lesz, mert a saját gyerekeimen látom, hogy ez mennyire jó – Anikó számára ez természetes folyamat, amikor ő volt unoka, az ő édesanyja is részese volt egy ilyen jó élethelyzetnek. Most ő anyuka, és amikor itt lesz az ideje, szeretné továbbadni azt a sok jót, amit egy nagymama nyújthat a gyerekeknek.

 

2020 márciusában ismét elindítjuk családlátogató önkéntes programunkat, erről itt olvashatsz, illetve jelentkezhetsz: http://bit.ly/2puFjm7

Ha kisgyermekes anyukaként önkénteseink segítségére lenne szükséged, várjuk megkeresésed: eosa.esztergom@gmail.com, tel: 30 642 0547.

 

(A cikk az EFOP-1.2.9.-17-2017-00025 „NŐK –Munka-Család” projekt keretében valósult meg)

 

Értem, mit érzel

Február 27-én zárult Hányszor mondjam?
kommunikációs tréningünk


A sok kéretlen tanács helyett hogyan tudunk értő figyelmünkkel a másik segítségére lenni? Hogyan szabadulhatunk ki a jól ismert forgatókönyv szerint lezajló viták és meg nem értések hálójából, az “én-üzenet” és az értő figyelem elsajátításával?
A Védőháló az esztergomi családokért projekt keretében ingyenes, 6 alkalomból álló kommunikációs tréningünk február 27-én zárult, ahol a résztvevők F. Várkonyi Zsuzsa pszichológus, Eric Berne és dr. Thomas Gordon pszichológusok módszerére támaszkodva olyan hatékony kommunikációs megoldásokkal ismerkedhettek, amely minőségi változást hozhat az életünkbe.

E módszer segítségével megérthetjük, hogy a másik embernek csupán annak megtapasztalására van szüksége: “Értem, mit érzel.”

LogiKaLand – mind repültünk

A szervezők az örömtől, mert sokan eljöttetek, a játékban mosolyogva elmerült arcoktól, a saját gyártású papírrepülőktől és a lufin liftező ejtőernyőstől 🙂 17 állomást állítottunk össze, ahol könnyebb és nehezebb feladványokkal találkoztak a kalandozók, népszerű volt a szabadulószoba, amit a Játékkunyhó közreműködésével élvezhettetek. Sok nap szervezés van mögöttünk, sok önkéntes munka, amit itt is nagyon megköszönünk mindannyiuknak, akik a programot segítették! A helyszínért, ami inspirálta és befogadta játékunkat, köszönet a MNM Esztergomi Vármúzeum-nak, a fotókért Lernyei Marcellnek!

Hamarosan – mert az idő is repül – találkozunk egy új LOGIKALAND-on, új talányokkal

 

Hányszor mondjam? képes beszámoló

Most ősszel újra indult Gordon-szemléletű, ingyenes tréningünk, melynek résztvevői saját élményeken és önismereti tapasztalatokon keresztül sajátítják el az új kommunikációs technikákat, amelyek könnyebbé teszik a mindennapjaikat.

A csoport maximum létszámmal megtelt, jelentkezni és csatlakozni idén már nem lehetséges, de 2019-ben is újra várunk ingyenes, a Gordon módszer elemeivel tanító tréningünkre!

Mit tanulhatsz meg?

Olyan módon beszélni partnereddel, gyerekeiddel, szüleiddel és mindenkivel, hogy a “már százszor megmondtam” és a “nem igaz, hogy nem érted meg” szokásos mondatokat lecserélheted saját érzelmeid kifejezésére és megértésre. Bátrabb leszel azokkal szemben is, akikkel esetleg most alul maradsz a vitákban, nem értik, nem hallják meg, amit mondasz. Lehet az szülő, főnök, anyós, de saját gyermek is 🙂

A fotók a legutóbbi tréningen készültek:

Manipuláció vagy etikus hatásgyakorlás?

“Lyukat beszélt a hasamba… persze hogy rábólintottam, de …” Ugye ismerős?  Manipuláció vagy etikus hatásgyakorlás, hol a határ a kettő között? Erre a kérdésre kerestük a választ október 17-én Bánhidi Brigitta előadónkkal a Kikapcsoló Bekapcsoló programsorozat második állomásán.

banhidi-brigitta-eloadas3
Az előadás során felismerhettük, hogy vannak kommunikációs technikák például ilyen a sürgetés, a gyors beszéd, olyan kérdéssorozat, amellyel igen igen csatornába terelve arra is azonnal igent mondtunk, amit inkább meg kellett volna fontolni… amellyel elérhetik, hogy megtegyük, amit szeretnének.
Ezekről a kommunikációs technikákról beszélgettünk, gondolkodtunk együtt… keresve a határt a jó szándékú meggyőzés és a befolyásoló manipuláció között.

Előadónk Bánhidi Brigitta egyéni és team coaching folyamatok mellett készségfejlesztő tréningeket és szervezetfejlesztő workshopokat tart, és trénerként adja át az asszertív kommunikáció Gordon szemléletű készségeit. Saját fejlesztési módszertanát tanulmányai széles palettáját szintetizálva alakította ki, kedvence a megoldásközpontú módszertan.  Konferenciák rendszeres előadója, szakmai lapokban publikál. Elkötelezett a folyamatos tanulásban, ezért az önképzésbe és mások fejlesztésébe is fektet energiát: pro bono dolgozik alapítványokkal és a MATEHETSZ tutorjaként tehetséges fiatalokat támogat.

Örömmel láttuk vendégül Esztergomban.

Őszi Kalandtúra a Vaskapuhoz

Az tavaszi családi túra sikerén felbuzdulva készítettük elő az őszi vaskapui túrát. Az  idei esztendő fantasztikusan meleg napsütéses időjárása pedig csak még tovább biztatott bennünket.

Így október 14-én délelőtt egy verőfényes vidám délelőttöt tölthettünk együtt a kiránduló családokkal, akiket az út során feladványokkal vártunk: termésekből óriás mandalát készítettünk, verset faragtunk, megmértük együtt milyen magasak is vagyunk… Ez a nap az önkéntes tevékenységek népszerűsítése érdekében meghirdetett 72 órás kihívásnak részét képezte.

Köszönjük a Szent Erzsébet és a Dobó Katalin gimnáziumok diákjainak közreműködését a program megvalósításában.

Védőháló Esélyegyenlőségi nap 2018 – képes beszámoló

2018. augusztus 19-én újra bemutattuk a Próbakör elnevezésű programunkat. Akik ellátogattak állomásainkra, a feladatok erejéig belebújhattak olyan emberek bőrébe, akik valamilyen hiányossággal élnek. Az ilyen tapasztalatokból tudjuk megérezni, milyen sokat jelent néha egy kerekesszék mögé nyúló segítő kar, hogy a kezünk is kicsit segíthet látni, hogy vannak olyan bogarak, akik összekapaszkodva a bajban élik túl a veszélyt.

Köszönjük minden állomáson programot adó szervezetnek, akik segítették ennek bemutatását és köszönjük mindenkinek, aki kíváncsi volt, milyen lehet, ha valaki egy kicsit eltérő adottságokkal éli az életét.

Meseösvény 2018 – Tündérek és Királyfik napja volt

2018. július 21-én esztergomi és környékbeli családok benépesítették a Várhegyet, Tündérek és Királyfik haladtak állomásról-állomásra, hogy a cél állomáson kapott koronájukra, vagy pajzsukra összegyűjthessék a többi állomás feladatai után kapott csillogó díszeket. Léptek az óriás cipőjében, másztak hegyre kötélen, fogtak óriás csótányt, lovacskáztak az akadályok között, fejtettek rejtélyt és elküldték titkos üzenetüket a hatalmas buborékokba belefújva. A végén mindenki megkapta a kincset, bár az igazi kincsek két lábon jöttek, a gyerekeink, mesébe öltözve.

Körülbelül 450 korona és pajzs fogyott el, ami minimálisan 900 embert jelent, de a képeket nézve ennél is többen voltunk! Köszönjük, hogy eljöttetek! Nagyon köszönjük mindenkinek, aki építette, bontotta, aki programot biztosított és aki helyszínt adott!