Szeghyné Gurin Eszter life coach, művészetterapeuta, mediátor, szociálpedagógus, nyelvtanárral beszélgetünk arról, hogy 4 gyermek édesanyjaként, feleségként, dolgozó nőként, hogy sikerült karrier építenie.
Négy gyermeketek van, sok végzettséged. Mikor, hogy tanultál, hogyan léptél vissza a munka világába, hogyan voltál egyszerre anya, és dolgozó nő?
Elég magas szintre fejlesztettem az egyensúlyozást, mert az első gyermekünk negyedéves főiskolás koromban született, 2 héttel a vizsgaidőszak előtt, negyedik gyermekünk meg amikor a másoddiplomás képzésemen elsőéves voltam. Középső gyerekek mellett is tanultam, pl. akkor csináltam a jogosítványt. Tipikusan a gyerekek alvás idejében tanultam, illetve sokszor mondtam fel nekik a megtanult anyagot, míg pl. főztem. A munka világába visszatérés nálam nem igazán értelmezhető, mert a gyerekek mellett folyamatosan tanítottam. Eleinte heti pár órában, de mindig volt tanítványom, a szülés körüli 1-3 hónapokat leszámítva. Ahogy nőttek a gyerekek, úgy vállaltam egyre több tanítványt, majd kezdtem online is tanítani. Az irodám, ahol ügyfeleimet fogadom, művészetterápiás, önismereti foglalkozásokat tartok, 4 éve működik, addigra már igazán nagyok lettek a gyerekeim is, nem is laknak mind otthon.
Több szerepben helytállni nagy fegyelmezettséget, de közben rugalmasságot igényel, illetve hasznos a feladattudat és a jó időkezelés. Ezekből nekem igazából a rugalmasságot, lazaságot kellett megtanulnom. A gyerekek mellett úgy lehet dolgozni, ha pici koruktól megtanulnak egyedül és egymással is lenni. Ez nem azt jelenti, hogy nálunk ne lettek volna közös játékok, maszatolás a konyhában, játszóterezések, de mindennek megvolt a maga ideje és jól beletanultak abba, hogy nem mindig körülöttük forog a világ. Mostanra talán már mondhatom, hogy egészen jól bevált ez a taktika, mert önálló, magukért felelősséget vállaló – tanuló és dolgozó – fiatalok lettek.
Naponta írsz Facebook-oldaladra (https://www.facebook.com/eletterv.hu/). Minden napra egy üzenet – rám úgy hatnak posztjaid, mintha barátként szólítanál meg. Általában korán reggel jelennek meg, kitűnő gondolatébresztők a reggeli tea, kávé mellé. Nem tolakodó bejegyzések önmagunkról, párkapcsolatról, gyereknevelésről, amelyek sokunkat gondolkodásra késztetnek. Aki olvassa, azt érzi, hogy figyelnek rá, mert mindig várod a visszajelzéseinket, pont mint egy jó barát. Mi a célod ezekkel a elgondolkodtató, szöveg nélküli képekkel? Van-e ezzel kapcsolatban történeted, amit szívesen megosztanál?
Köszönöm ezeket a kedves szavakat, a célom pont ez. Egy csipetnyi törődés, olyan gondolatok, érzések előhívása, amin manapság nincs idő gondolkodni. Egy pillanat az itt és mostban, megfigyelve a saját érzéseket, kimondani magunknak azt is amit senki másnak nem mondunk el. Nagyon érdekes, hogy a legtöbb reakciót kiváltó posztok tipikusan azok, amelyek párkapcsolati témákat érintenek. Ilyenkor gyakran kapok privát történeteket is üzenetben. Sokat dolgozom azon, hogy a megfelelő képeket válasszam. Fontos, hogy bennem is gondolatokat ébresszen, vagy meséljen valamiről, hogy a megfelelő kérdést tehessem fel hozzá. Van egy másik nagyon fontos célom is ezekkel a posztokkal, méghozzá annak a szemléletmódnak a megmutatása és átadása, hogy ne minősítsük mások gondolatait, ne ítélkezzünk. Minden – egymástól teljesen eltérő nézőpont – érvényes, egy dolog számít, hogy ez tisztelettel legyen kommunikálva. Az érzékenyebb témákat az oldalhoz tartozó zárt csoportban beszélik meg az olvasók, általában ezeket eleve inkább odateszem, de arra is volt már példa, hogy kérték, hogy egy posztot tegyek be oda, hogy alatta biztonságosan, szabadon lehessen beszélni, mert nem tartozik minden gondolat a nagy nyilvánosságra.
Az Esztergomi Család es KarrierPont működése során többször hívtunk meg előadást tartani. Egy-egy elkapott információból tudom, hogy elfoglaltságaitok mellett férjeddel táncoltok, például az egyik beszélgetésről is táncolni siettél. Ti hogy tartjátok melegen a kapcsolatotokat?
Közösen is, egyénileg is. Egy párkapcsolatban fontos az én és a mi is. A saját hobbi, barátok, programok és a közös hobbi, barátok és a heti rendszeres közös kikapcsolódás is. Nálunk ez már hatodik éve a tánc. Közös program, ahol másokkal is beszélgetünk és táncolunk ilyenkor, ráadásul szellemileg és fizikailag is karban tart.
(A cikk az EFOP-1.2.9.-17-2017-00025 „NŐK –Munka-Család” projekt keretében valósult meg)